Sinus hipertónia. Ingadozó vérnyomás? Ez lehet az oka!
Pulmonális artériás hipertónia
Magas vérnyomás, alacsony pulzus - betegséget jelez? Szerző: Kardioközpont - Dr.
Everyday life Miután a betegnél pulmonális artériás hipertóniát diagnosztizáltak, meg kell tanulnia alkalmazkodni az új állapotához. Kerülnie kell a megerőltető fizikai aktivitást, mivel a tüdő már nem képes biztosítani a test számára a szükséges oxigént. A légzési nehézség egyértelmű jelzés arra, hogy a megerőltető aktivitást abba kell hagyni.
Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív sinus hipertónia A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekeverednek, különösen, hogy mindkettőt ellenőrzik is a kivizsgálás során. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta elmagyarázza a fogalmakat és azt, mire utalhat a magas vérnyomás mellett jelentkező alacsony pulzusszám.
Mire vonatkoznak az értékek?
Tény, hogy egy kardiológiai vizit során az orvos ellenőrzi a vérnyomást és a pulzust is, sőt, az automata vérnyomásmérők is feltüntetik mindkét értéket. A két mutató ugyanakkor nem összekeverhető egymással, bár az értékek elemzésekor sinus hipertónia kell az összefüggéseiket is.
Sinus Patient Story - Dawn Burley
Érdemes először tisztázni a fogalmakat: a vérnyomás az erekben áramló vér nyomásgyakorlása az erek falára, a pulzus pedig a percenkénti szívverések száma. Hirdetés Sok esetben igaz, hogy a vérnyomás és a pulzus egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például veszélyhelyzetben mindkettő egy időben megugrik.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ha a pulzus megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a vérnyomás és fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszútávon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet.
Amit rosszul tudunk a magas vérnyomásról
Természetesen az alacsony pulzusszámmal párhuzamosan jelentkező magas vérnyomás is utalhat betegségre, hiszen a szervezet kompenzálni próbál: ha túl lassú a szívverés, vagyis alacsony a pulzus, akkor a vérnyomásnak kell megnövekednie, hogy elég oxigénhez, tápanyaghoz tudja juttatni a szöveteket, szerveket.
Mitől lehet alacsony a pulzus? A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek az elektronikus jelek a sinus csomóban. Átlagosan dobbanás történik percenként, de 60 és sinus hipertónia minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség.
A rezisztens hypertonia eszközös kezelése | Device therapy of resistant hypertension
A szívverés sebességét ugyanakkor a fizikális edzettségen túl számos tényező befolyásolja, mint például az érzelmek, a stresszt, az élvezeti szerek, a testösszetétel, a hőmérséklet. Alacsony pulzusszámot okozhat ezen túl többek közt az alulműködő pajzsmirigy is, illetve akóros, panaszokkal járó lassú szívverés mögött gyakran a szívritmust szabályzó sejtek betegségei állnak.
Ezek kialakulhatnak megelőző infarktus, érelmeszesedés, öröklött hajlam és mérgezések miatt. Azt is tudni kell, hogy egyes — akár a magas vérnyomás kezelésére szánt - gyógyszerek, így például a béta-blokkolók - is okozhatnak lassú pulzust. Dózisukat mérsékelve vagy más gyógyszerre cserélve, megszűnhetnek a panaszok. Bővebben Mire utal a pulzusszám?
Mikor kell orvoshoz fordulni? A pulzusszám megítélése mindig egyéni elbírálást igényel, mert például a sportolók alacsony értékei többnyire semmilyen károsodásra nem utalnak.
Természetesen más esetekben tény, hogy lassú szívverés esetén az emberi szervezet nem jut elég friss vérhez, amit nem szabad kezeletlenül hagyni.
Számos szívbetegség, például a szívritmuszavarsokáig rejtve marad az érintettek elől, mert nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, feltétlenül érdemes kivizsgáltatni magunkat. Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal.
Fel kell figyelni arra is, ha — nyilvánvaló ok nélkül — rendszeres fejfájás, szédülés vagy eszméletvesztés jelentkezik — hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Ma már számos olyan műszeres vizsgálat — többek közt nyugalmi és terheléses EKG, Holter-monitorozásszívultrahang — áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a kezelés. Ennek célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és akár életmóddal, akár gyógyszerrel, akár a kettő kombinációjával beállítható legyen az optimális pulzusérték. Ha ilyen módon nem lehet eredményt elérni, pacemakert kell beültetni, aminek segítségével a szívritmus szabályozhatóvá válik.
Bene Orsolya, kardiológus Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban.
